Köszöntő
Kedves Látogató!

Tisztelettel köszöntjük Önt Detek weboldalán. Jó böngészést kívánunk!

 

MAGYAR FALU PROGRAM



TOVÁBB

Pályázatok


Letöltések



Szili Katalin: a magyar közösségek megtartása elemi érdek

A magyar közösségek megtartása elemi érdek, Magyarország számára fontos minden egyes magyar, aki identitását, önazonosságát, nyelvét, kultúráját, hagyományait meg kívánja őrizni, és fontos számukra a szülőföldön maradás biztosítása is - nyilatkozott az MTI-nek szerdán Szili Katalin, a Kárpát-medencei autonómiatörekvések egyeztetéséért felelős miniszterelnöki megbízott Harmincból tíz című könyvének bemutatóján, a drávaszögi Kopácson.

    Szili Katalin a könyvbemutatóra, amelyet az eszéki magyar konzulátus és a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének (HMDK) kopácsi alapszervezete szervezett, Kalmár Ferenc szomszédságpolitikáért felelős miniszteri biztossal, a könyv egyik társszerzőjével érkezett.
    Szili Katalin kiemelte: a Harmincból tíz című, a magyar nemzetpolitika elmúlt tíz esztendejének eredményeit bemutató kötet a nemzetpolitikai gondolkodásmódoknak a pillére, arról szól, hogy minden magyar számít, és fontos a szülőföldön maradás biztosítása.
    "Ezért számomra különleges lehetőség ez a meghívás, hiszen én magam pécsiként érdekelt vagyok abban is, hogy a határ menti régiók együttműködése nagyon jól alakuljon, és Horvátország mielőbb a schengeni határok közé kerüljön, ezzel is elősegítve a gazdasági és kulturális partnerséget a két ország között" - mondta a miniszteri biztos.
    Hozzátette: a horvátországi magyarság tekintetében - a létszámát is figyelembe véve - fontos beszélni arról, ami a személyi és a kulturális autonómia kialakítását jelenti. "Ebben különleges segítséget nyújt Jankovics Róbert, a HMDK elnöke, aki horvátországi parlamenti képviselőként az elmúlt években rengeteget tett az infrastrukturális fejlesztések előmozdításáért, és ehhez hozzájárul Magyarország gazdasági támogatása a szülőföldön maradás biztosításához" - húzta alá.
    Úgy vélte: az elmúlt 10-12 év nemzetpolitikája egészen attól, hogy 2010-ben a szükséges jogszabályi hátteret megteremtették, és az alaptörvénybe bekerült, hogy Magyarország felelősséget visel a határon kívül élő magyarság sorsáért, jelzi azt: ha csak pár ezer magyar él is a Drávaszögben, minden egyes itt élő magyar, aki az identitását meg kívánja őrizni, ugyanolyan fontos. "Hiszen szeretnénk, ha a jövőben is lenne még magyar szó, akár Kopácson vagy Bellyén, vagy éppen említhetném Laskót is, mert a férjem felmenői anyai részről onnan származnak" - fogalmazott Szili Katalin, hozzátéve: ezért is különleges lehetőség és élmény számára, hogy a Drávaszögbe látogathatott.
    Kalmár Ferenc elmondta: a magyar nemzetpolitikának két dimenziója van. Az egyik a magyar-magyar kapcsolatok, a másik pedig a magyar kormány és a környező államok kormányai közti kapcsolatok. A magyar-magyar kapcsolatokat a Nemzetpolitikai Államtitkárság viszi, a másikat pedig a Külgazdasági és Külügyminisztérium, és ezek a kisebbségi vegyes bizottságokban materializálódnak - részletezte. Megköszönte Szili Katalinnak, hogy a könyvet, amelyet most Horvátországban is bemutattak, nemcsak a magyar-magyar kapcsolatokra építette.
    A könyvben - mint mondta - kiemelten foglalkoznak a környező országokkal, így a horvátországi magyarsággal is, valamint a Magyar-Horvát Kormányközi Kisebbségi Vegyes Bizottsággal, amely hatéves távlatban, amióta miniszteri biztosként átvette a hat szomszédos országgal működtetett vegyes bizottságok társelnöki tisztségét, konkrét eredményeket tudott felmutatni. Egyebek között megemlítette a Horvátországi Magyar Oktatási és Művelődési Központ kollégiumát, amelynek papíron elkészült projektje 1999 óta állt a fiókban. 2017-ben, mikor eldöntötte a kisebbségi vegyes bizottság (KVB), hogy ezt a horvát kormány elé hozza újra, akkor meg is valósult - húzta alá Kalmár Ferenc.
    Utalt arra, hogy a könyvet azelőtt zárták le, hogy elkezdődött Magyarország európa tanácsi elnöksége, melynek első számú prioritása a nemzeti kisebbségek hatékony védelmének az előmozdítása. "Meggyőződésünk, hogy a nemzeti kisebbségek figyelembe vétele nélkül nem lehet Európa jövőjéről beszélni" - mondta végezetül.